teszt

Hungarian

Etymology

From English test, from Old French teste (“an earthen vessel, especially a pot in which metals were tried”), from Latin testa (“an earthen pot, pitcher, jug, urn”).[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈtɛst]
  • Hyphenation: teszt
  • Rhymes: -ɛst

Noun

teszt (plural tesztek)

  1. test (an examination, given often during the academic term)
  2. test (a session in which a product or piece of equipment is examined under everyday or extreme conditions to evaluate its durability)

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative teszt tesztek
accusative tesztet teszteket
dative tesztnek teszteknek
instrumental teszttel tesztekkel
causal-final tesztért tesztekért
translative tesztté tesztekké
terminative tesztig tesztekig
essive-formal tesztként tesztekként
essive-modal — —
inessive tesztben tesztekben
superessive teszten teszteken
adessive tesztnél teszteknél
illative tesztbe tesztekbe
sublative tesztre tesztekre
allative teszthez tesztekhez
elative tesztből tesztekből
delative tesztről tesztekről
ablative teszttől tesztektől
non-attributive
possessive - singular		 teszté teszteké
non-attributive
possessive - plural		 tesztéi tesztekéi
Possessive forms of teszt
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tesztem tesztjeim
2nd person sing. teszted tesztjeid
3rd person sing. tesztje tesztjei
1st person plural tesztünk tesztjeink
2nd person plural tesztetek tesztjeitek
3rd person plural tesztjük tesztjeik

Derived terms

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.