szonett
Hungarian
Etymology
First attested in 1789. An internationalism. Compare German Sonett, English sonnet, French sonnet, Italian sonetto. Via German, French and Italian.[1][2]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsonɛtː]
- Hyphenation: szo‧nett
- Rhymes: -ɛtː
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szonett | szonettek |
| accusative | szonettet | szonetteket |
| dative | szonettnek | szonetteknek |
| instrumental | szonettel | szonettekkel |
| causal-final | szonettért | szonettekért |
| translative | szonetté | szonettekké |
| terminative | szonettig | szonettekig |
| essive-formal | szonettként | szonettekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szonettben | szonettekben |
| superessive | szonetten | szonetteken |
| adessive | szonettnél | szonetteknél |
| illative | szonettbe | szonettekbe |
| sublative | szonettre | szonettekre |
| allative | szonetthez | szonettekhez |
| elative | szonettből | szonettekből |
| delative | szonettről | szonettekről |
| ablative | szonettől | szonettektől |
| non-attributive possessive - singular |
szonetté | szonetteké |
| non-attributive possessive - plural |
szonettéi | szonettekéi |
| Possessive forms of szonett | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | szonettem | szonettjeim |
| 2nd person sing. | szonetted | szonettjeid |
| 3rd person sing. | szonettje | szonettjei |
| 1st person plural | szonettünk | szonettjeink |
| 2nd person plural | szonettetek | szonettjeitek |
| 3rd person plural | szonettjük | szonettjeik |
Derived terms
- szonettes
Compound words
- szonettciklus
- szonettforma
- szonettíró
- szonettkoszorú
- szonettköltészet
- szonettköltő
References
- szonett in Gerstner, Károly (ed.). Új magyar etimológiai szótár. (’New Etymological Dictionary of Hungarian’). Beta version. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet / Magyar Nyelvtudományi Kutatóközpont, 2011–2022. (Research Institute for Linguistics, Hungary). Language abbreviations
- szonett in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
- szonett in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.