szol

See also: szól

Hungarian

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈsol]
  • Hyphenation: szol
  • Rhymes: -ol

Etymology 1

From English sol.[1]

Noun

szol (plural szolok)

  1. (chemistry) sol (a type of colloid in which a solid is dispersed in a liquid)
Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative szol szolok
accusative szolt szolokat
dative szolnak szoloknak
instrumental szollal szolokkal
causal-final szolért szolokért
translative szollá szolokká
terminative szolig szolokig
essive-formal szolként szolokként
essive-modal — —
inessive szolban szolokban
superessive szolon szolokon
adessive szolnál szoloknál
illative szolba szolokba
sublative szolra szolokra
allative szolhoz szolokhoz
elative szolból szolokból
delative szolról szolokról
ablative szoltól szoloktól
non-attributive
possessive - singular		 szolé szoloké
non-attributive
possessive - plural		 szoléi szolokéi
Possessive forms of szol
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szolom szoljaim
2nd person sing. szolod szoljaid
3rd person sing. szolja szoljai
1st person plural szolunk szoljaink
2nd person plural szolotok szoljaitok
3rd person plural szoljuk szoljaik

Noun

szol (plural szolok)

  1. (music) Alternative form of szó.

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading
  • (music): szol , redirecting to (2): szó and (2): g in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.