szakkönyv

Hungarian

Etymology

szak (“profession, a specialty area”) +‎ könyv (“book”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈsɒkːøɲv]
  • Hyphenation: szak‧könyv
  • Rhymes: -øɲv

Noun

szakkönyv (plural szakkönyvek)

  1. book, textbook, text (a book published about subjects in a specific profession)
    jogi szakkönyv ― law book
    orvosi szakkönyv ― medical textbook
    kémiai szakkönyvek ― chemistry texts

Declension
Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative szakkönyv szakkönyvek
accusative szakkönyvet szakkönyveket
dative szakkönyvnek szakkönyveknek
instrumental szakkönyvvel szakkönyvekkel
causal-final szakkönyvért szakkönyvekért
translative szakkönyvvé szakkönyvekké
terminative szakkönyvig szakkönyvekig
essive-formal szakkönyvként szakkönyvekként
essive-modal — —
inessive szakkönyvben szakkönyvekben
superessive szakkönyvön szakkönyveken
adessive szakkönyvnél szakkönyveknél
illative szakkönyvbe szakkönyvekbe
sublative szakkönyvre szakkönyvekre
allative szakkönyvhöz szakkönyvekhez
elative szakkönyvből szakkönyvekből
delative szakkönyvről szakkönyvekről
ablative szakkönyvtől szakkönyvektől
non-attributive
possessive - singular		 szakkönyvé szakkönyveké
non-attributive
possessive - plural		 szakkönyvéi szakkönyvekéi
Possessive forms of szakkönyv
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szakkönyvem szakkönyveim
2nd person sing. szakkönyved szakkönyveid
3rd person sing. szakkönyve szakkönyvei
1st person plural szakkönyvünk szakkönyveink
2nd person plural szakkönyvetek szakkönyveitek
3rd person plural szakkönyvük szakkönyveik

Further reading
  • szakkönyv in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.