megindító
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈmɛɡindiːtoː]
- Hyphenation: meg‧in‧dí‧tó
- Rhymes: -toː
Adjective
megindító (comparative megindítóbb, superlative legmegindítóbb)
Declension
| Inflection of megindító | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | megindító | megindítók megindítóak |
| accusative | megindítót | megindítókat megindítóakat |
| dative | megindítónak | megindítóknak megindítóaknak |
| instrumental | megindítóval | megindítókkal megindítóakkal |
| causal-final | megindítóért | megindítókért megindítóakért |
| translative | megindítóvá | megindítókká megindítóakká |
| terminative | megindítóig | megindítókig megindítóakig |
| essive-formal | megindítóként | megindítókként megindítóakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | megindítóban | megindítókban megindítóakban |
| superessive | megindítón | megindítókon megindítóakon |
| adessive | megindítónál | megindítóknál megindítóaknál |
| illative | megindítóba | megindítókba megindítóakba |
| sublative | megindítóra | megindítókra megindítóakra |
| allative | megindítóhoz | megindítókhoz megindítóakhoz |
| elative | megindítóból | megindítókból megindítóakból |
| delative | megindítóról | megindítókról megindítóakról |
| ablative | megindítótól | megindítóktól megindítóaktól |
| non-attributive possessive - singular |
megindítóé | megindítóké megindítóaké |
| non-attributive possessive - plural |
megindítóéi | megindítókéi megindítóakéi |
Further reading
- megindító in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.