megfejt

Hungarian

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈmɛkfɛjt]
  • Hyphenation: meg‧fejt
  • Rhymes: -ɛjt

Etymology 1

meg- +‎ fejt

Verb

megfejt

  1. (transitive) to solve, to resolve (to find a solution to)
  2. (transitive) to decode, to decipher, to break, to crack (a code)
  3. (transitive) to find out, to unravel (a secret)
Conjugation
conjugation of megfejt
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. megfejtek megfejtesz megfejt megfejtünk megfejtetek megfejtenek
Def. megfejtem megfejted megfejti megfejtjük megfejtitek megfejtik
2nd-p. o. megfejtelek ―
Past Indef. megfejtettem megfejtettél megfejtett megfejtettünk megfejtettetek megfejtettek
Def. megfejtettem megfejtetted megfejtette megfejtettük megfejtettétek megfejtették
2nd-p. o. megfejtettelek ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. meg fog fejteni.
Archaic
Preterit		 Indef. megfejték megfejtél megfejte megfejténk megfejtétek megfejtének
Def. megfejtém megfejtéd megfejté megfejténk megfejtétek megfejték
2nd-p. o. megfejtélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. megfejt vala, megfejtett vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. megfejtendek megfejtendesz megfejtend megfejtendünk megfejtendetek megfejtendenek
Def. megfejtendem megfejtended megfejtendi megfejtendjük megfejtenditek megfejtendik
2nd-p. o. megfejtendelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. megfejtenék megfejtenél megfejtene megfejtenénk megfejtenétek megfejtenének
Def. megfejteném megfejtenéd megfejtené megfejtenénk
(or megfejtenők)		 megfejtenétek megfejtenék
2nd-p. o. megfejtenélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. megfejtett volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. megfejtsek megfejts or
megfejtsél		 megfejtsen megfejtsünk megfejtsetek megfejtsenek
Def. megfejtsem megfejtsd or
megfejtsed		 megfejtse megfejtsük megfejtsétek megfejtsék
2nd-p. o. megfejtselek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. megfejtett légyen
Infinitive megfejteni megfejtenem megfejtened megfejtenie megfejtenünk megfejtenetek megfejteniük
Other
forms		 Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
megfejtés megfejtő megfejtett megfejtendő megfejtve (megfejtvén) megfejtet
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem fejt meg or meg is fejt.
potential conjugation of megfejt
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. megfejthetek megfejthetsz megfejthet megfejthetünk megfejthettek megfejthetnek
Def. megfejthetem megfejtheted megfejtheti megfejthetjük megfejthetitek megfejthetik
2nd-p. o. megfejthetlek ―
Past Indef. megfejthettem megfejthettél megfejthetett megfejthettünk megfejthettetek megfejthettek
Def. megfejthettem megfejthetted megfejthette megfejthettük megfejthettétek megfejthették
2nd-p. o. megfejthettelek ―
Archaic
Preterit		 Indef. megfejtheték megfejthetél megfejthete megfejtheténk megfejthetétek megfejthetének
Def. megfejthetém megfejthetéd megfejtheté megfejtheténk megfejthetétek megfejtheték
2nd-p. o. megfejthetélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. megfejthet vala, megfejthetett vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. megfejthetendek
or megfejtandhatok 		megfejthetendesz
or megfejtandhatsz		 megfejthetend
or megfejtandhat		 megfejthetendünk
or megfejtandhatunk		 megfejthetendetek
or megfejtandhattok		 megfejthetendenek
or megfejtandhatnak
Def. megfejthetendem
or megfejtandhatom		 megfejthetended
or megfejtandhatod		 megfejthetendi
or megfejtandhatja		 megfejthetendjük
or megfejtandhatjuk 		megfejthetenditek
or megfejtandhatjátok		 megfejthetendik
or megfejtandhatják
2nd-p. o. megfejthetendelek
or megfejtandhatlak		 ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. megfejthetnék megfejthetnél megfejthetne megfejthetnénk megfejthetnétek megfejthetnének
Def. megfejthetném megfejthetnéd megfejthetné megfejthetnénk
(or megfejthetnők)		 megfejthetnétek megfejthetnék
2nd-p. o. megfejthetnélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. megfejthetett volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. megfejthessek megfejthess or
megfejthessél		 megfejthessen megfejthessünk megfejthessetek megfejthessenek
Def. megfejthessem megfejthesd or
megfejthessed		 megfejthesse megfejthessük megfejthessétek megfejthessék
2nd-p. o. megfejthesselek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. megfejthetett légyen
Inf. (megfejthetni) (megfejthetnem) (megfejthetned) (megfejthetnie) (megfejthetnünk) (megfejthetnetek) (megfejthetniük)
Positive adjective megfejthető Neg. adj. megfejthetetlen Adv. part. (megfejthetve / megfejthetvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem fejthet meg or meg is fejthet.
Derived terms
  • megfejtés

Etymology 2

megfej (“to milk”) +‎ -t (past-tense and past-participle suffix)

Verb

megfejt

  1. third-person singular indicative past indefinite of megfej

Participle

megfejt

  1. past participle of megfej
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative megfejt megfejtek
accusative megfejtet megfejteket
dative megfejtnek megfejteknek
instrumental megfejttel megfejtekkel
causal-final megfejtért megfejtekért
translative megfejtté megfejtekké
terminative megfejtig megfejtekig
essive-formal megfejtként megfejtekként
essive-modal — —
inessive megfejtben megfejtekben
superessive megfejten megfejteken
adessive megfejtnél megfejteknél
illative megfejtbe megfejtekbe
sublative megfejtre megfejtekre
allative megfejthez megfejtekhez
elative megfejtből megfejtekből
delative megfejtről megfejtekről
ablative megfejttől megfejtektől
non-attributive
possessive - singular		 megfejté megfejteké
non-attributive
possessive - plural		 megfejtéi megfejtekéi

Further reading
  • (to decipher): megfejt in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.