kengyel

Hungarian
kengyel

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkɛɲɟɛl]
  • Hyphenation: ken‧gyel
  • Rhymes: -ɛl

Noun

kengyel (plural kengyelek)

  1. stirrup (a foot rest used by horse-riders)
  2. (anatomy) stapes (a small stirrup-shaped bone of the middle ear)

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kengyel kengyelek
accusative kengyelt kengyeleket
dative kengyelnek kengyeleknek
instrumental kengyellel kengyelekkel
causal-final kengyelért kengyelekért
translative kengyellé kengyelekké
terminative kengyelig kengyelekig
essive-formal kengyelként kengyelekként
essive-modal — —
inessive kengyelben kengyelekben
superessive kengyelen kengyeleken
adessive kengyelnél kengyeleknél
illative kengyelbe kengyelekbe
sublative kengyelre kengyelekre
allative kengyelhez kengyelekhez
elative kengyelből kengyelekből
delative kengyelről kengyelekről
ablative kengyeltől kengyelektől
non-attributive
possessive - singular		 kengyelé kengyeleké
non-attributive
possessive - plural		 kengyeléi kengyelekéi
Possessive forms of kengyel
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kengyelem kengyeleim
2nd person sing. kengyeled kengyeleid
3rd person sing. kengyele kengyelei
1st person plural kengyelünk kengyeleink
2nd person plural kengyeletek kengyeleitek
3rd person plural kengyelük kengyeleik

References
  • Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

Further reading
  • kengyel in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.