haló

See also: Appendix:Variations of "halo" and halló

Czech

Etymology

Borrowed from German Hallo.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɦaloː]

Interjection

haló

  1. hello (when answering phone)

Hungarian

Etymology

hal (“to die”) +‎ -ó (present-participle suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈhɒloː]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: ha‧ló
  • Rhymes: -loː

Participle

haló

  1. present participle of hal

Adjective

haló (not comparable)

  1. dying
    Isten nyugtassa haló porában is. ― God bless him/her. Blessed be his/her memory. (literally, “May God make him/her rest in his/her dying ashes, as well.”)

Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative haló halók
accusative halót halókat
dative halónak halóknak
instrumental halóval halókkal
causal-final halóért halókért
translative halóvá halókká
terminative halóig halókig
essive-formal halóként halókként
essive-modal — —
inessive halóban halókban
superessive halón halókon
adessive halónál halóknál
illative halóba halókba
sublative halóra halókra
allative halóhoz halókhoz
elative halóból halókból
delative halóról halókról
ablative halótól halóktól
non-attributive
possessive - singular		 halóé halóké
non-attributive
possessive - plural		 halóéi halókéi

Further reading
  • haló in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Irish

Etymology 1

Onomatopoeic.

Interjection

haló!

  1. hello! hullo!

Noun

haló m sg

  1. h-prothesized form of aló

Further reading

Spanish

Verb

haló

  1. third-person singular preterite indicative of halar

Anagrams
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.