híja

See also: hija

Hungarian

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈhiːjɒ]
  • Hyphenation: hí‧ja
  • Rhymes: -jɒ

Etymology 1

From the hé- ~ hí- form of the obsolete noun hiu (“void, shortage”) +‎ -ja (possessive suffix). Compare hiány (“lack”) and hiányos (“lacking, deficient”).[1]

Noun

híja (uncountable)

  1. (with a possessive suffix) lack of something
    nincs híja ― nothing is missing (out of it)
Declension

It is only used with certain case suffixes, most commonly híján, sometimes híjával, rarely híjában, híjától, híjára and híját (as well as plural híjuk (“their lack”)); see also its morphological chart.

Derived terms

Etymology 2

hí (“to call”) (archaic or dialectal variant of hív) +‎ -ja (personal suffix)

Verb

híja

  1. Alternative form of hívja, third-person singular indicative present definite of hí.
  2. Alternative form of hívja, third-person singular subjunctive present definite of hí.

References
  1. híja in Gerstner, Károly (ed.). Új magyar etimológiai szótár. (’New Etymological Dictionary of Hungarian’). Beta version. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet / Magyar Nyelvtudományi Kutatóközpont, 2011–2022. (Research Institute for Linguistics, Hungary). Language abbreviations

Further reading
  • híja in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.