gyümölcscukor

Hungarian

Etymology

gyümölcs (“fruit”) +‎ cukor (“sugar”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɟymølt͡ʃt͡sukor]
  • Hyphenation: gyü‧mölcs‧cu‧kor
  • Rhymes: -or

Noun

gyümölcscukor (usually uncountable, plural gyümölcscukrok)

  1. (biochemistry) fructose (a monosaccharide ketose sugar, formula C6H12O6)
    Synonym: fruktóz

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative gyümölcscukor gyümölcscukrok
accusative gyümölcscukrot gyümölcscukrokat
dative gyümölcscukornak gyümölcscukroknak
instrumental gyümölcscukorral gyümölcscukrokkal
causal-final gyümölcscukorért gyümölcscukrokért
translative gyümölcscukorrá gyümölcscukrokká
terminative gyümölcscukorig gyümölcscukrokig
essive-formal gyümölcscukorként gyümölcscukrokként
essive-modal — —
inessive gyümölcscukorban gyümölcscukrokban
superessive gyümölcscukron gyümölcscukrokon
adessive gyümölcscukornál gyümölcscukroknál
illative gyümölcscukorba gyümölcscukrokba
sublative gyümölcscukorra gyümölcscukrokra
allative gyümölcscukorhoz gyümölcscukrokhoz
elative gyümölcscukorból gyümölcscukrokból
delative gyümölcscukorról gyümölcscukrokról
ablative gyümölcscukortól gyümölcscukroktól
non-attributive
possessive - singular		 gyümölcscukoré gyümölcscukroké
non-attributive
possessive - plural		 gyümölcscukoréi gyümölcscukrokéi
Possessive forms of gyümölcscukor
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. gyümölcscukrom gyümölcscukraim
2nd person sing. gyümölcscukrod gyümölcscukraid
3rd person sing. gyümölcscukra gyümölcscukrai
1st person plural gyümölcscukrunk gyümölcscukraink
2nd person plural gyümölcscukrotok gyümölcscukraitok
3rd person plural gyümölcscukruk gyümölcscukraik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.