esztelen

Hungarian

Etymology

ész (“intellect”) +‎ -telen (“-less, without”, adjective-forming suffix)[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɛstɛlɛn]
  • Hyphenation: esz‧te‧len
  • Rhymes: -ɛn

Adjective

esztelen (comparative esztelenebb, superlative legesztelenebb)

  1. foolish, crazy, unwise, preposterous (contrary to common sense)
    Synonyms: ostoba, értelmetlen, balga, oktalan, dőre, meggondolatlan, hebehurgya

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative esztelen esztelenek
accusative esztelent eszteleneket
dative esztelennek eszteleneknek
instrumental esztelennel esztelenekkel
causal-final esztelenért esztelenekért
translative esztelenné esztelenekké
terminative esztelenig esztelenekig
essive-formal esztelenként esztelenekként
essive-modal esztelenül —
inessive esztelenben esztelenekben
superessive esztelenen eszteleneken
adessive esztelennél eszteleneknél
illative esztelenbe esztelenekbe
sublative esztelenre esztelenekre
allative esztelenhez esztelenekhez
elative esztelenből esztelenekből
delative esztelenről esztelenekről
ablative esztelentől esztelenektől
non-attributive
possessive - singular		 esztelené eszteleneké
non-attributive
possessive - plural		 esztelenéi esztelenekéi

Derived terms
  • esztelenség

References
  1. Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

Further reading
  • esztelen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • esztelen in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.