előléptet

Hungarian

Etymology

előlép (“to step forward, to advance”) +‎ -tet (causative suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɛløːleːptɛt]
  • Hyphenation: elő‧lép‧tet
  • Rhymes: -ɛt

Verb

előléptet

  1. (transitive) causative of előlép: to promote (to raise to a more important, responsible, or remunerative job or rank)
    Ahelyett, hogy kirúgták volna, területi értékesítési vezetővé léptették elő.
    Instead of sacking him/her, they promoted him/her to regional sales manager.

Conjugation
conjugation of előléptet
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. előléptetek előléptetsz előléptet előléptetünk előléptettek előléptetnek
Def. előléptetem előlépteted előlépteti előléptetjük előléptetitek előléptetik
2nd-p. o. előléptetlek ―
Past Indef. előléptettem előléptettél előléptetett előléptettünk előléptettetek előléptettek
Def. előléptettem előléptetted előléptette előléptettük előléptettétek előléptették
2nd-p. o. előléptettelek ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. elő fog léptetni.
Archaic
Preterit		 Indef. előlépteték előléptetél előléptete előlépteténk előléptetétek előléptetének
Def. előléptetém előléptetéd előlépteté előlépteténk előléptetétek előlépteték
2nd-p. o. előléptetélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. előléptet vala, előléptetett vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. előléptetendek előléptetendesz előléptetend előléptetendünk előléptetendetek előléptetendenek
Def. előléptetendem előléptetended előléptetendi előléptetendjük előléptetenditek előléptetendik
2nd-p. o. előléptetendelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. előléptetnék előléptetnél előléptetne előléptetnénk előléptetnétek előléptetnének
Def. előléptetném előléptetnéd előléptetné előléptetnénk
(or előléptetnők)		 előléptetnétek előléptetnék
2nd-p. o. előléptetnélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. előléptetett volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. előléptessek előléptess or
előléptessél		 előléptessen előléptessünk előléptessetek előléptessenek
Def. előléptessem előléptesd or
előléptessed		 előléptesse előléptessük előléptessétek előléptessék
2nd-p. o. előléptesselek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. előléptetett légyen
Infinitive előléptetni előléptetnem előléptetned előléptetnie előléptetnünk előléptetnetek előléptetniük
Other
forms		 Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
előléptetés előléptető előléptetett előléptetendő előléptetve (előléptetvén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem léptet elő or elő is léptet.
potential conjugation of előléptet
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. előléptethetek előléptethetsz előléptethet előléptethetünk előléptethettek előléptethetnek
Def. előléptethetem előléptetheted előléptetheti előléptethetjük előléptethetitek előléptethetik
2nd-p. o. előléptethetlek ―
Past Indef. előléptethettem előléptethettél előléptethetett előléptethettünk előléptethettetek előléptethettek
Def. előléptethettem előléptethetted előléptethette előléptethettük előléptethettétek előléptethették
2nd-p. o. előléptethettelek ―
Archaic
Preterit		 Indef. előléptetheték előléptethetél előléptethete előléptetheténk előléptethetétek előléptethetének
Def. előléptethetém előléptethetéd előléptetheté előléptetheténk előléptethetétek előléptetheték
2nd-p. o. előléptethetélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. előléptethet vala, előléptethetett vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. előléptethetendek
or előléptetandhatok 		előléptethetendesz
or előléptetandhatsz		 előléptethetend
or előléptetandhat		 előléptethetendünk
or előléptetandhatunk		 előléptethetendetek
or előléptetandhattok		 előléptethetendenek
or előléptetandhatnak
Def. előléptethetendem
or előléptetandhatom		 előléptethetended
or előléptetandhatod		 előléptethetendi
or előléptetandhatja		 előléptethetendjük
or előléptetandhatjuk 		előléptethetenditek
or előléptetandhatjátok		 előléptethetendik
or előléptetandhatják
2nd-p. o. előléptethetendelek
or előléptetandhatlak		 ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. előléptethetnék előléptethetnél előléptethetne előléptethetnénk előléptethetnétek előléptethetnének
Def. előléptethetném előléptethetnéd előléptethetné előléptethetnénk
(or előléptethetnők)		 előléptethetnétek előléptethetnék
2nd-p. o. előléptethetnélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. előléptethetett volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. előléptethessek előléptethess or
előléptethessél		 előléptethessen előléptethessünk előléptethessetek előléptethessenek
Def. előléptethessem előléptethesd or
előléptethessed		 előléptethesse előléptethessük előléptethessétek előléptethessék
2nd-p. o. előléptethesselek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. előléptethetett légyen
Inf. (előléptethetni) (előléptethetnem) (előléptethetned) (előléptethetnie) (előléptethetnünk) (előléptethetnetek) (előléptethetniük)
Positive adjective előléptethető Neg. adj. előléptethetetlen Adv. part. (előléptethetve / előléptethetvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem léptethet elő or elő is léptethet.

Derived terms

Further reading
  • előléptet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • előléptet in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.