döntetlen

Hungarian

Etymology

dönt (“to decide”) +‎ -etlen (“without, -less, un-”, privative adjective-forming suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈdøntɛtlɛn]
  • Hyphenation: dön‧tet‧len
  • Rhymes: -ɛn

Adjective

döntetlen (not comparable)

  1. (sports) drawn, undecided (of a competition or match that did not bring victory to either side, in which both sides achieved the same result)

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative döntetlen döntetlenek
accusative döntetlent döntetleneket
dative döntetlennek döntetleneknek
instrumental döntetlennel döntetlenekkel
causal-final döntetlenért döntetlenekért
translative döntetlenné döntetlenekké
terminative döntetlenig döntetlenekig
essive-formal döntetlenként döntetlenekként
essive-modal döntetlenül —
inessive döntetlenben döntetlenekben
superessive döntetlenen döntetleneken
adessive döntetlennél döntetleneknél
illative döntetlenbe döntetlenekbe
sublative döntetlenre döntetlenekre
allative döntetlenhez döntetlenekhez
elative döntetlenből döntetlenekből
delative döntetlenről döntetlenekről
ablative döntetlentől döntetlenektől
non-attributive
possessive - singular		 döntetlené döntetleneké
non-attributive
possessive - plural		 döntetlenéi döntetlenekéi

Noun

döntetlen (plural döntetlenek)

  1. (sports) draw, tie (the situation in which two or more participants in a competition are placed equally)

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative döntetlen döntetlenek
accusative döntetlent döntetleneket
dative döntetlennek döntetleneknek
instrumental döntetlennel döntetlenekkel
causal-final döntetlenért döntetlenekért
translative döntetlenné döntetlenekké
terminative döntetlenig döntetlenekig
essive-formal döntetlenként döntetlenekként
essive-modal — —
inessive döntetlenben döntetlenekben
superessive döntetlenen döntetleneken
adessive döntetlennél döntetleneknél
illative döntetlenbe döntetlenekbe
sublative döntetlenre döntetlenekre
allative döntetlenhez döntetlenekhez
elative döntetlenből döntetlenekből
delative döntetlenről döntetlenekről
ablative döntetlentől döntetlenektől
non-attributive
possessive - singular		 döntetlené döntetleneké
non-attributive
possessive - plural		 döntetlenéi döntetlenekéi
Possessive forms of döntetlen
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. döntetlenem döntetleneim, döntetlenjeim
2nd person sing. döntetlened döntetleneid, döntetlenjeid
3rd person sing. döntetlene, döntetlenje döntetlenei, döntetlenjei
1st person plural döntetlenünk döntetleneink, döntetlenjeink
2nd person plural döntetlenetek döntetleneitek, döntetlenjeitek
3rd person plural döntetlenük, döntetlenjük döntetleneik, döntetlenjeik

Further reading
  • döntetlen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • döntetlen in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.