csiga

Hungarian

Etymology

Uncertain. The root is probably an Old Turkic borrowing, compare Middle Turkish čïγrï (“circle”).

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈt͡ʃiɡɒ]
  • Hyphenation: csi‧ga
  • Rhymes: -ɡɒ

Noun

csiga (plural csigák)

  1. snail
  2. pulley (one of the simple machines)
  3. (anatomy) cochlea (spirally coiled cavity of the inner ear)

Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative csiga csigák
accusative csigát csigákat
dative csigának csigáknak
instrumental csigával csigákkal
causal-final csigáért csigákért
translative csigává csigákká
terminative csigáig csigákig
essive-formal csigaként csigákként
essive-modal — —
inessive csigában csigákban
superessive csigán csigákon
adessive csigánál csigáknál
illative csigába csigákba
sublative csigára csigákra
allative csigához csigákhoz
elative csigából csigákból
delative csigáról csigákról
ablative csigától csigáktól
non-attributive
possessive - singular		 csigáé csigáké
non-attributive
possessive - plural		 csigáéi csigákéi
Possessive forms of csiga
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. csigám csigáim
2nd person sing. csigád csigáid
3rd person sing. csigája csigái
1st person plural csigánk csigáink
2nd person plural csigátok csigáitok
3rd person plural csigájuk csigáik

Derived terms
Compound words
Expressions

Further reading
  • csiga in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • csiga in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.