akna

akna

1. genitive singular of aken

• akona (dialectal)

From Old Hungarian [Term?], attested as Acnahege (*aknahegy) (1197/1337), Akana (1222), akonájá (1621). Ultimately from a Slavic language, from Proto-Slavic *okъno (“window”). The sense ‘explosive device’ came into being by ellipsis of tűzakna (“underground tunnel filled with explosives”, literally “fire shaft”).

• IPA^(key): [ˈɒknɒ]

• Audio

  (file)

• Hyphenation: ak‧na
• Rhymes: -nɒ

akna (plural aknák)

1. (mining, architecture) shaft (in a mine; in a building)

   Coordinate terms: táró, tárna (“adit”)

2. (military) mine (an explosive device)

• Marek Stachowski, Eugen Helimskis Materialien zur Erforschung der ältesten slawisch-ungarischen Sprachkontakte, Studia Etymologica Cracoviensia 14 (2009): 35–107 Wydawnictwo Uniwersytetu Jagiellońskiego: Kraków, page 41

• (shaft): akna in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• (landmine): akna in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• (regional alternative form of akona): akna in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• akna in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)