ablativus

Borrowed from Latin ablātīvus.

• IPA^(key): /ˈɑ.blaːˌti.vʏs/

• Audio

  (file)

• Hyphenation: ab‧la‧ti‧vus

ablativus m (plural ablativi or ablativussen)

1. (grammar) ablative case

• ablatief
• zesde naamval

Unadapted borrowing from Latin ablātīvus (“ablative case”).[1]

• IPA^(key): [ˈɒblɒtiːvus]
• Hyphenation: ab‧la‧ti‧vus
• Rhymes: -us

ablativus (plural ablativusok)

1. (grammar) ablative case

   Synonyms: határozóeset, határozói eset

   • 1914, “Heterokliton”, in Révai nagy lexikona: Az ismeretek enciklopédiája, volumes X: Hérold—Jób, Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, page 28:

     Heterokliton (gör.), így nevezi a nyelvtan az olyan főnevet, mely egyes eseteit más tövek analógiájára képzi, pl. domus u-tövű, de ablativusa domo (o-tövű); vas egyesben mássalhangzó tövü, de a többesben o-tövű: vasa, vasorum stb.

     (please add an English translation of this quotation)

From ablātus, perfect passive participle of auferō (“to take away”) +‎ -īvus

• (Classical) IPA^(key): /ab.laːˈtiː.u̯us/, [äbɫ̪äːˈt̪iːu̯ʊs̠]
• (modern Italianate Ecclesiastical) IPA^(key): /ab.laˈti.vus/, [äbläˈt̪iːvus]

ablātīvus (feminine ablātīva, neuter ablātīvum); first/second-declension adjective

1. (grammar) ablative case

First/second-declension adjective.

• “ablativus”, in Charlton T. Lewis and Charles Short (1879) A Latin Dictionary, Oxford: Clarendon Press
• ablativus in Charles du Fresne du Cange’s Glossarium Mediæ et Infimæ Latinitatis (augmented edition with additions by D. P. Carpenterius, Adelungius and others, edited by Léopold Favre, 1883–1887)
• ablativus in Gaffiot, Félix (1934) Dictionnaire illustré latin-français, Hachette.

Unadapted borrowing from Latin ablativus.

• IPA^(key): /ab.laˈti.vus/

• Audio

  (file)

• Rhymes: -ivus
• Syllabification: ab‧la‧ti‧vus

ablativus m inan

1. (grammar) Alternative spelling of ablatiwus (particularly in the Latin language)

   Synonym: pochodnik

• ablativus in Polish dictionaries at PWN