érintés

Hungarian

Etymology

érint +‎ -és

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈeːrinteːʃ]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: érin‧tés

Noun

érintés (plural érintések)

  1. verbal noun of érint: touch (an act of touching)

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative érintés érintések
accusative érintést érintéseket
dative érintésnek érintéseknek
instrumental érintéssel érintésekkel
causal-final érintésért érintésekért
translative érintéssé érintésekké
terminative érintésig érintésekig
essive-formal érintésként érintésekként
essive-modal — —
inessive érintésben érintésekben
superessive érintésen érintéseken
adessive érintésnél érintéseknél
illative érintésbe érintésekbe
sublative érintésre érintésekre
allative érintéshez érintésekhez
elative érintésből érintésekből
delative érintésről érintésekről
ablative érintéstől érintésektől
non-attributive
possessive - singular		 érintésé érintéseké
non-attributive
possessive - plural		 érintéséi érintésekéi
Possessive forms of érintés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. érintésem érintéseim
2nd person sing. érintésed érintéseid
3rd person sing. érintése érintései
1st person plural érintésünk érintéseink
2nd person plural érintésetek érintéseitek
3rd person plural érintésük érintéseik

Derived terms

Further reading
  • érintés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • érintés in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.