éles

See also: eles, êles, and élés

Hungarian

Etymology

él (“edge”) +‎ -es (adjective-forming suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈeːlɛʃ]
  • Hyphenation: éles
  • Rhymes: -ɛʃ

Adjective

éles (comparative élesebb, superlative legélesebb)

  1. sharp (able to cut easily)

Declension
Inflection of éles
singular plural
nominative éles élesek
accusative éleset
élest		 éleseket
dative élesnek éleseknek
instrumental élessel élesekkel
causal-final élesért élesekért
translative élessé élesekké
terminative élesig élesekig
essive-formal élesként élesekként
essive-modal — —
inessive élesben élesekben
superessive élesen éleseken
adessive élesnél éleseknél
illative élesbe élesekbe
sublative élesre élesekre
allative éleshez élesekhez
elative élesből élesekből
delative élesről élesekről
ablative élestől élesektől
non-attributive
possessive - singular		 élesé éleseké
non-attributive
possessive - plural		 éleséi élesekéi

Antonyms

Derived terms

Further reading
  • éles in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • éles in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.